Utolsó erejével, arany színnel vonja be a Nap alkonyi sugara a királyréti Hiúz Házat.  A fagyalsövény alatt egy fekete, karcsú árny figyel, majd egyre közelebb settenkedik a talajon csipegető énekesek népes társaságához. Egyikük finom érzékszerveivel azonban mégis megneszeli a veszélyt, az óvatos ragadozó közeledtére a csapat szélsebesen rebben szét. A zöld szemű kandúr ezúttal szerencsére hoppon maradt.

Ez a sárgászöld örökmozgó madárka nevét „csííz” hívófüttyéről kapta. Magyarországon csak szórványosan költ, viszont rendszeres átvonuló és téli vendég. Január elején, a hóval és zimankóval érkeztek népes csapataik a kiszórt eleségre, ugyanis kedvenc táplálékuk – például az enyves éger apró magja – ekkorra már megfogyatkozott. Nemcsak az etetőn morzsolgatnak, hanem gyakran a talajon, a többi tollas által lesodort magok között is. (Fotó/GIF: Potyó Imre)

A jelenet nem egyedi, a Föld szinte bármely pontján játszódhatott volna, ugyanis kiváló alkalmazkodóképessége, gyors szaporodása (egy nőstény élete során akár 100 utódot is szülhet), hatékony vadásztechnikája okán a házi macska az ember segítségével mára világszerte elterjedt. Becslések szerint közel 1 milliárd, háznál tartott macska él a Földön, hazánkban több mint 2 millió egyed. Ennyi, valójában félig vadon tartott, tökéletes ragadozó elképesztő pusztítást okoz az élővilágban. Kutatások alapján már legalább 63 gerinces faj kihalását okozták. 

Étlapján szinte kizárólag hús szerepel (ritkán dögöt is eszik), leggyakrabban rágcsálók és kisebb énekesmadarak, de elfogyasztja a hüllőket és az ízeltlábúakat is. Ha szorosan kötődik gazdájához, akkor nagyban függ a házi koszttól, de ez szinte semmilyen hatással nincs vadászkedvére, hiszen a macskák nem csak éhségük csillapítása miatt vadásznak. Szívesen játszik zsákmányával és kölykeit is élő prédával tanítja a vadászat fortélyaira. Ilyenkor a csapdába esett apró állatok legtöbbször a félelem miatti stresszbe halnak bele.

Kivadult házi macska szimatol a Hiúz Ház kertjében, a Börzsönyben: hazai vizsgálatok alapján az elvadult házi macskák a védett vadmacskák legnagyobb veszélyforrásai is: elfoglalják élőhelyeiket és táplálékkonkurenciát is jelentenek. Ráadásul a vadmacskák állományát a közel rokon házi macskával való hibridizációja is veszélyezteti, génállománya ugyanis lassan összeolvad a házi kedvencek genetikai készletével. (Fotó: Potyó Imre)

Több ország táplálékpreferencia-vizsgálatai alapján a cicák természetes ökoszisztémákra gyakorolt hatása egészen elképesztő. Lengyelországi mezőgazdasági területeken évente pl. több, mint 600 millió kisemlős és 140 millió madár esett a macskák áldozatául, az Egyesült Államokban ez nagyjából egy nagyságrenddel több, ami a teljes madár- és emlősállomány létszámához mérten is brutális veszteség. Nyakörvkamerás vizsgálatok alapján azonban ez a szám még magasabb lehet, mert az elejtett egyedek közel felét a cicák nem viszik haza (és meg sem eszik).

A szigeti ökoszisztémákba behurcolt, addig ismeretlen ragadozó, a házi macska megjelenése még durvább kihalási hullámokat indít(hat) el. Hawaii-on pl. az endemikus tengeri madarak vannak veszélyben az elvadult házi kedvencektől.

A házi macskák évezredek óta együtt élnek az emberrel, és manapság is az egyik legkedveltebb, legnagyobb becsben tartott társállat. Mivel azonban csak félig-meddig háziasított, a természetbe kijáró faj, így hatalmas károkat okoz a természetes ökoszisztémákban. Hiába tehát a vonzódás és az erős érzelmi kötődés a cicákhoz, muszáj felismerni ártalmas jelenlétét a természetben és muszáj változtatnunk macskatartó szokásokon.

Új-Zéland kormánya pl. felvette a harcot (nem csak) a macskákkal szemben, és 2050-ig felszámolná az összes özönragadozót a területén.

Hazánkban az állatvédelmi törvény egyértelműen kimondja, hogy minden állatot köteles a gazdája a saját telkén tartani (kutyát, tengerimalacot, gabonasiklót és a macskát is). Már azzal sokat lehet tenni a cicák természetben okozott kártételének a csökkentésére ha ezt betartjuk, azaz házon, de legalább kerten belül tartjuk kedvencünket. Nagyon ötletes, akár házilag barkácsolható megoldások elérhetők már az interneten, így kis erőfeszítéssel „macskabiztossá” válhat a kert. Ezzel nemcsak megóvjuk a cicánkat, hogy az autók kereke alá kerüljön, vagy megmérgezzék, esetleg összeszedjen bármilyen betegséget, hanem a vadvilágot is óvjuk a macskák kártételétől. Ha azonban a macsek mégis szabadon jön-megy, a legfontosabb, hogy ivartalaníttassuk, azaz legalább mi ne járuljunk hozzá a világ macskaegyedszámának további emelkedéséhez.

Ezeken túl, további tudatos odafigyeléssel még felelősebb macskatartóvá válhatunk, további ötleteket az alábbi linken olvashattok: https://www.mme.hu/madarak_es_macskak_a_kertben

Jó példaként szolgálhat Németország egyik kisvárosa is, ahol a talajon fészkelő búbospacsirták védelme érdekében akadályozzák a macskák kijárását a fészkelési időszakban. Ha a cicát mégis kint találják, a gazda súlyos pénzbírságra számíthat.

A fenti jó-gyakorlatokból láthatjuk, hogy néhány szokás megváltoztatásával, kis odafigyeléssel már sokat tehetünk a cicák és természeti világunk megóvása érdekében is.

A házi macska (és sok más faj) inváziós hatásáról még többet megtudhattok a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Külgazdasági és Külügyminisztérium legújabb kiadványában (szerk. Haraszthy László): Özönállatfajok Magyarországon, ROSALIA Kézikönyvek 5.

Letölthető--->https://www.dunaipoly.hu/uploads/2023-01/20230109120818-ozonallatfajok-magyarorszagon-magyar-oldalankent-1-o89cr9hf.pdf?1.22.4

/Tarjányi Nikolett és Potyó Imre, Hiúz Ház Erdei Iskola és Látogatóközpont/