Esős, őszi reggel a Börzsönyben. A Hiúz Ház kertjében csüngő bekamerázott odúban gömbölyödő nagy pele szendereg. Egy jókora kupac makkot hordott már be lakhelyére, hiszen ebben az időszakban igazán nagy szüksége van a tápláló, energiadús falatokra. Hamarosan ugyanis téli álomra vonul egy földalatti fagymentes üregbe, és nem is ébred fel egészen májusig… 

Ilyenkor ősszel a fiatal pelék sokszor nappal is táplálék után járnak, a „mi” pelénk azonban- a kamera tanulsága szerint – az éjszaka közepén érkezett vissza a kényelmes lakba, és kisebb-nagyobb megszakításokkal azóta is húzza a lóbőrt (már újra besötétedett :) ).

Bár ma délelőtt felettébb érdeklődő volt, sokat izgett-mozgott a fészekben, néha a raktárkészletet dézsmálta, többször körbeszimatolt és úgy tűnt semmi nem kerüli el a figyelmét a kinti mozgolódásból, mégsem indult neki az erdőnek: hiába a sok-sok, ebben az időszakban bőven termő bogyó, gyümölcs és egyéb termés, azaz a kedvenc pelecsemegék. Bár a rágcsálók közé tartozik, azért rovarokat is szívesen fogyaszt. A madárzsákmány szinte alig jellemző rájuk (legalábbis a nagy pelére)- pláne ebben az évszakban, de azért a legjobbakkal is megesik néha :) A tavaszi fészekrablás (ezt élőben figyelhettük nyár elején a kamerán keresztül) bizonyára kapóra jöhetett az akkor odúnkba költöző és vélhetően akkor ébredt pelének. Könnyen elérhető fehérjeforráshoz jutott az örvös légykapó tojó és a tojások elfogyasztásával, ilyen helyzetben nem mondanak nemet a finom falatokra.

Az odúfoglalás napja (fotó: madarles.hu webcam)

Pelééknél a nappal tehát a pihenésé, éjszaka azonban beindul a ramazuri: rendkívül ügyes akrobaták, ruganyos testükkel, rövid lábaikkal, hosszú farkukkal és érzékeny bajszuk segítségével ügyesen lavíroznak a sötétben. Szinte egész életüket – már amennyit persze ébren vannak - a fák koronájában töltik, ügyes, akrobatikus mozgással egyensúlyoznak a levelek takaró védelmében. Érzékszerveik is kiválóak, hatalmas fekete „gombszemeikkel” igencsak jól látnak és hallásuk is kiváló. A hímek rendkívül területhűek, territóriumuk határát illat- és hangjelzésekkel is védik, jelölik, de társas kommunikációjukban is sokféle hangot használnak (a szöveg után meghallgatható az egyik).

Gombszemű albérlőnk azonban bizonyára másik lakot is fenntart magának. A pelék ugyanis előszeretettel használnak több fészket, és ebben az odúban is legalább két pele alszik felváltva, legalábbis a kamera bizonysága szerint.

Október lévén azonban bele kell húzniuk, hiszen fontos, hogy a téli álom előtt vastag zsírréteget növesszenek, ugyanis így nagyobb eséllyel élik túl a hosszú nyugalmi időszakot. Intenzív szunyókálásuk akár 7 hónapig is tarthat (német nevüket is kiváló „alvókájukról” kapták – Siebenschläfer - ami hétalvót jelent). Ilyenkor a kényelmes, bélelt nyári lakot egy kevéssé komfortos, maguk ásta, béleletlen fészekre cserélik, szívverésük óránként egyre lassul, testhőmérsékletük pedig 2 fokra csökken.

Rövidülnek a nappalok, közben a fák színes ruhába öltöznek és lassan lombjukat is elengedik. A pelék után más lények is téli álomra vonulnak. Az erdő elcsendesül és a jövő évi új kezdetre készül a kéregrepedések, a talaj mélyén, a bányák mélyén és a vastag avartakaró alatt.

/Tarjányi Nikolett, környezeti nevelő/

Felhasznált irodalom

Bihari Z., Csorba G., Heltai M., (szerk.) 2007. Magyarország Emlőseinek Atlasza. Kossuth Természettár, Kossuth Kiadó, Budapest.

Odú webcamera: https://www.dunaipoly.hu/hu/webkamera