Talán kevesen tudják, hogy nemzeti parkunk őrszolgálatának feladata (sok más dolog mellett) a védett területeken található régészeti értékek őrzése, védelme.

A Törökmező alatti Malomvölgyben a Hévkút a XIV - XV. században többször királyi vadászatok gyógyfürdőzések helyszíne volt. Sőt 1412 júliusában Zsigmond királyunk Ulászló lengyel királlyal pihent, kádfürdőzött (az itt akkor felszínre törő meszes forrás vízének gyógyhatást tulajdonítottak és kádakban felmelegítve használhatták különböző betegségek, nyavalyák kezelésére) vadászott és tanácskozott itt. Okkal gondoljuk, hogy egy méltó épületnek kellett itt állni. A feltételezhető volt, hogy illegális fémkeresősök is tapogatják, rabolják a területet, ezért március 26-án a Közösségi Régészeti Egyesület 19 tagja Rácz Tibor Ákos régész és Horváth Illés történész vezetésével átvizsgálta a területet. Illegális fémkeresősök rablásának nyomaira szerencsére nem bukkantunk.

A középkori épület - már amit későbbi korok nem hordtak el - egykori helyét vastagon befedte a Kővágó felől befutó árok hordaléka. A török kiűzése után a feledésbe merült épület helyét egy malom tó üledéke tovább takarta, így a leletek és épületromok biztonságos mélységben lapulnak. Az általánosan használt fémkereső műszerek csupán 30-40 cm-re „látnak” a talajba, előkerült azonban egy pompás állapotú bronz tárgy, amiről Horváth Illés azóta kiderítette: „A pecsét Bergman Mihályé volt, aki 1702-ben nagymarosi civilként, M. Mihállyal egyetemben bérelte a visegrádi koronauradalom birtokában álló Szent Zsigmond kétkerekű malmát a patakon. A nagymarosi Bergman család 1779-ig élt a városban, míg nem átköltöztek a szomszédos Visegrádra.” 

 Írta: Bezeczky Árpád, természetvédelmi őr