Szeretett hegyünket, a Börzsönyt, nemzeti parkként ez év novemberében ünnepeltük 25. születésnapján.
Természetvédőkként döntően a védett fajokat és fajgazdag társulásokat tartjuk értékesnek és fontosnak, egyedülállónak. A védetté nyilvánítás ötlete azonban nem a tudós kutatóktól származik. Visszanézve az időben, poros újságokat böngészve érdekes tényeket találhatunk.
A Börzsönyt az első világégés után fedezték fel a turisták és - ahogy azóta sok generációt és minket is elvarázsolt - örökre rabul ejtette őket. Nem kisebb ember, mint Szentgyörgyi Sándor, a Magyarországi Kárpát Egyesület Síelő és Hegymászó Osztályának elnöke javasolta 1926 januárjában a nemzeti park létrehozását osztrák mintára. Természetesen az elképzelésnek ellenzői is akadtak, közülük Dr. Moesz Gusztáv is, aki szerint kevés érték található a területen és ez egyébként is a kirándulók korlátozásával járna…
A második világháború után csaknem egy szűk emberöltőnek kellett eltelnie, hogy újra felmerüljön a védettség és nemzeti park gondolata. Egy lengyel újságíró: mgr. inz. Stanislaw Kasprzyk javasolta 1966-ban a Dunakanyarban a maihoz kísértetiesen hasonló nemzeti park létrehozását.
Néhány év múlva azonban komolyan elkezdték tervezni a „Börzsönyi Nemzeti Parkot/Tájvédelmi Területet”. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1016/1965. számú határozatában gondoskodni akart „a Központi-Börzsöny sajátos táji adottságainak megóvásáról”. Az előkészítő munkát Benkóczy Bélára, Kemenes Ervinre és Király Pálra bízták. Rendkívül értékes anyagot állítottak össze, ami sok tekintetben egyedülálló forrás értékű napjainkban is.
De miért nem lett akkor védett a hegyünk? Nem csak az erdőgazdaság ellenállása számíthatott, hanem talán a katonaság sem örült, mert a hegység északi részén szovjet és magyar légvédelmi fegyverek működtetésére/gyakorlatozására használt lőtér működött (kb. 11000 ha), míg a keleti oldalon a nógrádi páncélos lőtér használta (ki) a lakatlan erdővidék adottságait.
A magyar természetvédelem első nagy aranykorában (Rakonczay Zoltán idejében) Saskó István erdőmérnököt (a Nagybörzsönyi Erdészet vezetőjét) felvették a MÉM (Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium) Erdőrendezési Szolgálatához és megbízták a Börzsönyi Tájvédelmi Körzet létrehozásával, amit az 5/1978. számú OKTH (Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal) határozattal kihirdettek a Magyar Közlönyben.
A többi pedig már történelem…
Kinyomozta és megírta: Bezeczky Árpád, természetvédelmi őr
