A Börzsöny „életében” az elmúlt néhány évtized izgalmasan telt. Szeretett hegyünkben a röpke idő alatt hét új nagytestű emlős faj (hiúz újra, farkas, hód, aranysakál, dám, mosómedve, nyestkutya az Ipoly parton Dejtár-Drégelypalánkpalánk között) jelent meg!
Amíg a titokzatos hiúzzal, a farkassal professzionális amatőrök és a természetvédelmi őrök foglalkoznak/kutatják, addig a háttérben sompolyogva megjelent az aranysakál.
Kameracsapdás felvétel az aranysakálról (Bedő Péter, Börzsöny Alapítvány)
Az első kérdés, hogy visszatelepülésről vagy teljesen új megjelenésről van-e szó?
A Börzsönyben eddig geológiai rétegekből, döntően az egykori téglagyárak agyagbányáinak gödreiből/fejtéseiből a faj fosszilis csontmaradványai nem kerültek elő. A régészeti feltárásokból (Zuvár, Márianosztra-Toronyalja, stb.) előkerült kisszámú feldolgozott csontlelet között sem azonosították a kutatók. A levéltárak térképein fellehető és a néphagyományban helyneveket találunk a farkasról többet is, de a sakálról semmit.
A XXI. század magasából a zoológiai rendszertan nagyítóján át vizsgálva azonban könnyen lehet, hogy eleink nem mindig különítették el a svéd Linné vagy Herrmann Otto alaposságával a nyájakat, kondákat, faluszéli portákat kerülgető, meg megrabló „férgeket”. A sötétben a pásztorok, parasztok a fehér színű kutyán kívül a viaskodó állatok közül a sötétebbet próbálták ütni –ezért a házőrző/nyájőrző pásztorkutyákból csak a fehéreket hagyták meg-. Saját tapasztalataink alapján talán megkockáztathatjuk, hogy aki ritkán, olykor-olykor lát rókánál nagyobb veszélyes ragadozót ma is farkast kiált!
A tudományoskodást elkerülve az alábbi táblázatba szedtük össze az eltelt évek megbízható, kontrollált adatait:
| Helyszín | Azonosítás |
| Diósjenő, Somlyó-hegy | elütött állat |
| Diósjenő, Lókos híd | megfigyelt egyed |
| Dejtár, Nagy-tó | egyértelmű hang |
| Drégelypalánk, Csadó | egyértelmű nyomok sorozata |
| Hont, Német-patak | elejtett egyed |
| Nógrád, Dolinka | elejtett egyed |
| Nagymaros, Tót gunyhó | kameracsapda felvétel |
| Márianosztra, Kopasz-hegy alja | egyértelmű hang |
| Nagy-Inóc | kameracsapda felvétel |
| Verőce | elütött állat |
| Letkés, Ipoly part | elejtett egyed |
| Balassagyarmat, Égerláp | kameracsapda felvétel |
| Dejtár, Nagy-tó | elejtett egyedek |
Mélyreható vizsgálatokat mellőzve érzékelhető, hogy valahonnan a Nógrádi medence felől érkezett az aranysakál hozzánk. Napjainkban leginkább az Ipolyhoz közelebbi részeken sűrűsödnek az észlelések.
A faj megítélésére, most sem az erdészek, sem a vadászok (egész évben korlátozás nélkül elejthető!) sem a természetvédelem szemszögéből sem vállalkozunk.
Tehát ha Börzsönyi kirándulásaik során egy rókánál nagyobb, kutyaszerű ragadozót látnak akkor az nagy valószínűséggel egy aranysakál.
/Bezeczky Árpád természetvédemi őr/
Az aranysakál vonyítása:
