A kikelet hírnökei
2020. március 25. írta: HiúzHáz

A kikelet hírnökei

Kora tavasz az ártéri erdőben: a napokban hazaérkezett énekes rigó hangosan ismételgeti strófáit, a lágyan éneklő vörösbeggyel és a flótázó fekete rigóval ők hárman alkotják március legszebb hangversenyét. A fák és cserjék még kopaszak, ugyanakkor rügyeik már pattanásig feszülnek, a borostyánszőnyegben pedig piciny, kék szirmú növények törnek fel. Ligeti csillagvirágok, a kikelet első szereplői.

Hóolvadás után, de még lombfakadás előtt az erdők aljnövényzete néhány hétre virágpompába öltözik: sok fény éri a talajt, így az arra alkalmas élőhelyeken hóvirágok, tavaszi tőzikék, téltemetők, pirosló hunyorok, csillagvirágok bontják szirmaikat. Ezek a növények a kora tavaszi aszpektus virágai, geofitonok, ami azt jelenti, hogy még a fák kizöldülése előtt elkezdenek nyílni, majd – kihasználva e fényben gazdag rövid időszakot – néhány hét alatt érlelnek termést és elszórják magjaikat, végül a következő tavaszig visszahúzódnak a talajba. Jellemzően a tápanyagdús, üde termőhelyek évelő fajai, hiszen rövid életciklusuk alatt minél több tápanyagot kell összegyűjteniük, amely föld alatti szervükben (például hagyma, gyöktörzs) raktároznak el. Ezek a módosult hajtások segítik a növényt az áttelelésben, így a tavasz első hírnökei évről évre előbújhatnak, és olykor végeláthatatlan tarka szőnyeget varázsolnak a kirándulóknak. Ilyenkor a naplemente fénye akadálytalanul fut végig az avarlakók környezetében, narancsos foltokkal színezve képeinket, később pedig – az úgynevezett kékórában – már az alkonyat sötétebb fátyla a meghatározó.

1_1920.jpg

Hazánk legelterjedtebb csillagvirágfaja, a 10–25 centiméter magas, természetvédelmi oltalom alatt álló ligeti csillagvirág (Scilla vindobonensis). A Dunát kísérő puha- és keményfaerdőkben fordul elő leggyakrabban, de a kékes–lilás, 2–8 tagú fürtös virágzatával gyertyános-tölgyesekben is találkozhatunk, akár már februárban.

2_1920.jpg

Az egyszikűekhez tartozó csillagvirágok jellemzője a csillag alakú hatágú virágszirom, benne hat porzóval és zárt, felső állású magházzal. A porzószálak végén található apró polleneket (kicsiny világos foltocskák a képen) leggyakrabban a rovarok juttatják a bibére, ezután a hímivarsejtek a bibeszál laza szövetében – a virágportömlőn keresztül – vándorolnak a magkezdeményhez. Makroobjektívvel és a nagyítást tovább segítő közgyűrűkkel kerülhettem ilyen közel a virág körülbelül 1 centiméteres termőjéhez. Zárvatermő növény, mert magjait zárt magházban védve alakítja ki, amelyek érés után többféle stratégia útján terjedhetnek el (széllel vagy állatok szőrébe ragadva).

3_1920.jpg

A védett tavaszi tőzike (Leucojum vernum) egyik legnagyobb és legszebb hazai állománya a Répce menti tölgy-kőris-szil ligeterdőben, Csáfordjánosfa közelében található. Március elején milliószámra kezdenek – gyakran a vízben állva – virágozni ezek a 10–30 centiméteres, szépen bókoló, hagymás évelő növények. Ahogy sötétedik, úgy erősödik a rigók éneke, az alkonyatban pedig szinte világítanak a tőzike fehér virágai.

4_1920.jpg

Hazánk négy hóvirágfaja közül hárommal kertekben találkozhatunk,a kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) viszont őshonos, üde lomberdőink lakója, s 2005 óta élvez védelmet Magyarországon. Gyakran már hóolvadáskor megjelennek fehér takarólevelei, amelyek nem különülnek el csésze- és sziromlevelekre. Elvirágzás után – májusra – a magházuk terméssé alakul és magokat rejt, amelyeket például hangyák hurcolhatnak szét, így hódítva meg újabb területeket. Idén február végén, március elején igen sok csapadék hullott, ami zúgóvá változtatta a Börzsöny patakjait, és minden mélyedés vízzel telt meg. Ez a csokor víz alá süllyedt, s akváriumba helyezett fényképezőgépemmel sikerült megörökítenem.

5_1920.jpg

A fénykedvelő geofitonok sorát áprilisban a lilásrózsaszín vagy fehér színű keltikék (ujjas- és odvas keltike) virágzása zárja. Mintha ezernyi gyertyát gyújtott volna a tavasz: a Visegrádi-hegység legszebb panorámáját nyújtó csúcsa alatt, a Prédikálószék oldalában mézillat úszik. Később, lombfakadás után a gyepszintben már csak árnyéktűrő fajokat találunk.

 

Szöveg és fotó: Potyó Imre

A bejegyzés trackback címe:

https://hiuzhaz.blog.hu/api/trackback/id/tr4615555996

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.